Lakatlan tájakon: izlandi felföld

Izlandra mindenki a sziget különleges természete és geológiája miatt látogat. Az izlandi utakat minden nyáron ellepik a turisták, az összes könnyen elérhető látnivaló ami az 1-es főút mellett található, zsúfolásig telik. Sokan nem erre számítanak amikor ide látogatnak. Az emberek fejében egy kicsit másfajta kép él: érintetlen, vad tájak, földönkívülinek tűnő vulkánok és bugyogó iszap források,zöld hegyek és gleccserek ahol az ember egymaga lehet. Ha nem szeretsz korán kelni, vagy későn feküdni, akkor biztos lehetsz abban, hogy ezeket a fantasztikus másokkal is meg kell osztanod. Viszont van egy olyan hely, ahova még nem jutottak el a tömegek és akár napokig is egyedül lehetsz: az izlandi felföld, az ország belső területe, ahol jóformán senki se lakik. Bár a turizmus ezt a területet is elkezdte már meghódítani, új utak épülnek, így elérhetőbbé válnak az itt található természeti csodák,de a kicsi turisztikai “központokat” és térségüket leszámítva (jóformán egyszerű kempingek) , az emberek nem jutnak tovább. Fontos megemlíteni, hogy ezek a területek csak a nyári hónapokban nyitottak és látogathatóak.
Könnyebben elérhető térségek:

• Hveravellir
• Kerlingarfjöll
• Landmannalaugar
• Thórsmörk
• Langisjór, Lakagígar
• Askja

Kjölur út – F35

Az F35 nevű út Izland északi és déli részét köti össze, (már a középkorban is fontos szerepet töltött be) régebben csak terepjáróval volt járható, de az utóbbi években végzett munkálatok miatt, már sima autóval is vezethetünk rajta. Bérelt autó esetén nincs minden modell esetén engedélyezve, hogy errefelé menjen az ember , mert az út nem tökéletes, kavicsok felverődhetnek, száraz időszakban nagy a porfelhő az úton, és sok a kátyú, emiatt nem lehet gyorsan haladni. Északon Blönduós és Varmahlíd között kezdődik az út, innen 1,5-2óra Hveravellir, további 1 óra a Kerlingarfjölli hegyi központ. És innen 1-1,5 óra Gullfoss vízesése, ahonnan már rendes, könnyen járható út megy tovább a Geysir felé.

Hveravellir

F35-ös útról a megfelelő jelzésnél lekanyarodunk, innen csak 1-2km és elérünk egy parkolóhoz. Itt található egy egyszerű étterem, kemping (nagyon drága és alapfelszereltségű), egy geotermiailag aktív terület pár kisebb gejzírrel és egy kültéri medence, ahol az ember áztathatja magát egy fárasztó nap után. Innét indul 3 jelölt túraútvonal, amit csak akkor érdemes végigsétálni ha az embernek túl sok ideje van és nem tud mit csinálni, mert mind a zöld,piros és narancs turistaút csak egy sima fekete lávamezőn visz végig. (Elég unalmas lenne 21km itt sétálni). Véleményem szerint 4 óránál többet nem érdemes itt eltölteni (ebből is 2 óra csak fürdésre szánt idő).

Kerlingarfjöll

A Kjölur útról lekanyarodva, 10-15perc alatt érhetjük el a helyi hegyi resortot, a felföld talán legfejlettebb központját. Az ide látogatókat kemping (2000kr/fő/éjszaka) étterem, bungalók, meleg zuhany várja, na meg szebbnél szebb túralehetőségek. Kerlingarfjöll egy gleccser által formázott hegyek csoportja, ennek köszönheti csúcsos bérceit.

3 rövid turistaút található itt.

• Snaekollur: a túra Kerlingarföll legmagasabb csúcsára visz fel. 7km 1100m szinttel a felső parkolóból. Helyenként meredek oldalakkal, megerőltető séta.
• Jökulfall: egyszerű túra egy patak, völgy mentén több kisebb vízeséssel az F35-ös út irányába.

• Hveradalir: max 12km/300m szint. A kempingből induló túra, a környék geotermikus térségein visz keresztül. A talaj helyenként agyagos, esőben rendkívül csúszós lehet. A patak felső részénél található egy kiépített fürdő is.

Található itt egy 2-3napos túraútvonal is, ami Kerlingarfjöll hegyei közt visz végig. Ez egy körútvonal, bármelyik irányban lehet kezdeni, de szerintem a legjobb balról kezdeni és a végére hagyni Hveradalirt, ami a túra fénypontja. Én 1,5nap alatt sétáltam le  a 47km/1200m -t.Az úton van 2 hegyi kunyhó is, fizetni az Asgarduri kempingben lehet érte, itt adjék oda a hozzátartozó kulcsot. Térképet is itt tudsz kérni (van ingyenes kicsi, áttekintő térképük)

A jelzés  megtalálása számomra nem volt egyszerű ,( a térkép nincs tökéletesen megrajzolva) de amint megláttam az első jelzőbotot, onnan már egyszer sem vesztem el.

A túra elején sok patakot kell keresztezni, plusz egy szélesebb folyót, de egyiknek sincs nagy sodrása, nincs szükség az átkeléshez se túrabotra, se cipőre. Bár egy kcsit idegesítő, amikor már ötödszörre veszi le majd újra fel a bakancsát az ember.

Az első szakaszon csak egy dombon kell felmenni egy mély kanyon mellett, a többi rész szinte teljesen sík. A domináló színek a zöld, fehér és fekete. Éjszaka én az egyik patak partján  , Klakkskáli közelében aludtam, 2km-el a következő menedékház előtt. Körülbelül félúton van, amoha miatt rendkívül puha a talaj, tökéletes hely a kempingezésre.

A túra második fele megerőltetőbb, de sokkal szebb is. Egy hófedte hegy megmászása után következik Hverabotn egy geotermikus terület színes hegyekkel, forró patakokkal  és kénes gőzzel (ami engem minden egyes alkalommal a spagettire emlékeztet). Egy meredek, csúszós oldal megmászása után elérsz Hveradalirba is, ami hasonlóan néz ki mint az előzőben leírtak, de itt már több az ember, és jobban ki is van építve. Hidak és lépcsők könnyítik meg ezen rész bejárását. Itt található egy természetes forrású medence, ahol megmártózhat az ember és pihentetheti az izmait. Utána már szinte csak lefele van vissza a táborba. Nekem sajnos ki kellett hagynom ezt az élményt, mert a 40 napos utazástól, mindennapos túrázástól a lábam túlságosan kisebesedett és fájt ahhoz, hogy bemenjek a 39C -os vízbe.

Landmannalaugar

Az izlandi felföld déli részén található, a sziget egyik legszebb pontja. Busszal vagy terepjáróval (esetleg gyalog) érhető csak el, az oda vezető úton kétszer is át kell kellni egy-egy folyón, aminek az esős időszakban néha elég erős a sodrása ahhoz, hogy egy autót is elvigyen. Ezért csak felkészült és gyakorlott sofőröknek ajánlom, hogy ide saját maguk vezessenek. Az út májustól-szeptemberig van nyitva általában, de érdemes csekkolni az út állapotát indulás előtt a road.is -en. A legggyorsabb és legbiztonságosabb út ami ide vezet: az 1-es főútról lekanyarodva a 30-32-es vagy a 26-os úton haladjunk majd tovább az F26-on, végül az F208-on.Nem érdemes levégni az útat. Útközben ha autóval vagyunk érdemes megállni pár helyen és körbenézni,csodálni a kilátást, például a Hekla vulkánnal szemben ( ami utoljára 2000-ben tört ki, és a különböző hírportálok szeretik azzal ijesztegetni a népet, hogy a vulkán bármikor újra kitörhet, figyelembe véve a történelmét, miszerint 1970-2000 között átlgaban minden 10. évben kitört, most viszont már 19 éve csendes, így a következő kitörés biztosan nagyobb és erősebb lesz mint az eddigiek. )

Landmannalaugárnál egy kisebb kemping plusz egy kis bolt is van (persze őrülten drága, kicsi választék, de a térségről túratérkép is vásárolható). Több túraútvonal kiindulópontja, akár napokig is ellehet itt az ember, de nem érdemes leragadni egy helyen. A tábor közelében van egy természetes “medence” is, aminek a forró vize rendkívül jól esik egy esős vagy szeles nap után.

Innét indul Izland leghíresebb túrája, a Laugavegur, ami Landmannalaugart és Thórsmörköt köti össze az 55km-vel, ahonnét egészen az 1-es főút mellett található Skógafoss vízeséshez lehet sétálni (plusz 25km).  A túra rendkívül változatos tájakon megy keresztül: színes, gőzölgő hegyekben indul, majd a narancs-piros-lila-zöld színek átmennek egyszerű fekete-fehérbe, a hegyek mintázata leginkább egy zebrára hasonlít, ezután egyre lejjebb menve a táj kizöldül. Gleccserek, vulkánok, fekete homokos sivatagok teszik még különlegessebbé az utat.

Thórsmörk

Lakagígar

Askja